A fás szárú, lombhullató kúszócserje, a lilaakác virágba borulva letaglózó látványt nyújt. Bár a lilaakác igénytelen, helytelen gondozással hamar beborít mindent, és a csodálatos szépségből, erőszakos ellenség válhat.
Lilaakác bemutatása
A lilaakác (Wisteria) nemzetségbe mintegy 6 faj tartozik. Egy részük kúszónövény. Nevét vagy Dr Caspar Wistar (1760–1818) orvos, tudós után kapta. Más vélemények szerint Charles Jones Wister Sr. (1782–1865) volt a név ihletője. A nevet Thomas Nuttall angol botanikus 1786-1859) adta a nemzetségnek. A fajok egy részét nemesítették, illetve dísznövényként használják, mások farostjait a textilipar hasznosítja, megint mások illóolaját hasznosítják.
A pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó lilaakác (Wisteria sinensis) jobbra csavarodó kúszó hajtásai akár 10 méter magasra is felfuthatnak. Tömött levendula vagy ibolyaszínű pillangós virágokból álló virágfürtjeinek köszönheti dísz értékét, amelyek a páratlanul szárnyalt levelek előbújása idején fejlődnek az előző évben kifejlődött ágakon, azaz fás részeken virágzik. A virágok alulról fölfelé nyílnak, jellegzetes, parfümös illatuk belengi a kertet. Kínából került Európába és Észak Amerikába, ahol bizonyos területeken invazívvá vált, és manapság már szeretnének megszabadulni tőle. A probléma az, hogy felfut mindenre, ami az útjába került, megfojtva és beárnyékolva a többi növényt. Több termetes fát is el tud pusztítani. Gyakran a kertekből kivadul. Hüvelytermése magvai mérgezőek. A növény viszonylag hosszú életű, akár 50 évig is elél.
Lilaakác gondozása
A lilaakác gondozása már a megfelelő hely kiválasztásával kezdődik. Ha lehet, válassz számára nyílt, gyepes, napos területet. Talajban nem válogat, de a legszebben szerves anyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talajban fejlődik. Külön öntözés, tápanyag ellátást nem igényel. Igazán az időhiányos kertészkedők ideális növénye lenne, ha nem kellene folyamatosan kordában tartani. Fenntartásának alapja a helyes metszés. Impozáns méretei miatt erős, stabil támasztékot igényel. Ennek megszerkesztése is külön feladat, de az ezermester hobbikertészeknek ez nem okoz gondot.
Lilaakác metszése
A lilaakác kordában tartásának első lépéseként válassz ki egy felfelé törő, erőteljes hajtást, amit a támasztékhoz erősítesz. Távolítsd el az oldalhajtásokat, é csak az egyetlen főhajtás vezetésével foglalkozz. Az újonnan előtörő oldalhajtásokat úgy vezesd, hogy a hézagokat eltakarja, a többit metszd le. A meghagyott hajtások ne legyenek közelebb egymáshoz 45 cm-nél. Ha elérte a kellő, maximális magasságot a hajtáscsúcsot csípd ki, ezzel megállítod a növény további növekedését. De ezzel még nincs vége a feladatnak. Ugyanis folyamatos karbantartás nélkül a lilaakác még így el tud borítani mindent, ami az útjába kerül.
Ezután évente kétszer metszd meg. Kb. két hónappal a virágzás után és tél végén. A nyári metszés célja, hogy a megnyúlt, nem fás hajtásokat vágd vissza 5-6 levélig. Törd ki a tőből előtörő hajtásokat, távolítsd el az elszáradt, elbarnult, ráncos vesszőket Tél végén ugyanezeket a hajtásokat vágd vissza 3 rügyre.
Ha már eleve túl méretes lilaakáccal küszködsz, a legjobb, ha 1 méterrel kisebbre metszed vissza, mint a számodra ideális magasság. Ez természetesen azt is jelenti egy-két évre le kell mondani a virágokról. Akkor is ajánlott a megújítás, ha a lilaakác nem virágzott már egy ideje. A metszés után előtörő új hatásokon ugyanis idővel virágrügyek is fejlődnek.
Sokan úgy tartják, hogy idős lilaakác gyökerét ásóval megvagdalva ösztönzik a növényt a megújulásra. Ki lehet próbálni. A növény nem sínyli meg különösebben a beavatkozást.
Lilaakác szaporítása
Tavasszal vagy nyáron bujtással vagy dugványozással szaporíthatod. megvetéssel ne próbálkozz, mert akár 20 évig is várhatsz az első virágok megjelenésére.
Ha mindezt megteszed, nincs ok, hogy ne élvezd ezt a gyönyörű növényt.
Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás